it Somogyhárságy Község Weboldala

Bemutatkozás

A község mai neve Somogyhárságy. 1950-ig Somogy, azóta Baranya megyéhez tartozik. Első említése 1346-ban Hassagh formában található. 1489-ben már két település: Felsew-hassagh és Alsó-hassagh, majd 1724-ben Hárshágy neven szerepel az irodalomban. A 19. század elejétől Kis-és Nagyhárságy néven említik, majd a század végétől, a közigazgatás megszervezésétől; a két települést együtt Somogyhárságyként ismerik.
Azt, hogy a kettő közül melyik volt az eredeti, azt ma már nehéz eldönteni. Lehetett Somogyhárságy déli végén a Kese-gödör felé nyúió völgyben, ahol a 15.században Kesefalva volt vagy a mai Kishárságytói nyugatra, az egykori „hamuház" környékén.
Az első írásos források a XIV. századból valók, a község ekkor a Győr-nemzetség ősi birtoka, mely az 1346. évi osztályos felosztás alkalmával Szerdahelyi Dersfi Péternek jutott.
A XVI. században (1598-1599) Székely Mihály a földesura, majd a XVII. században (1626-ban) imrefy Farkas. Egy 1703 előtti összeírásból tudjuk, hogy ekkor már Festetics Pál birtokában volt. A település a török uralom alól felszabadító haború során elpusztult és négy évtizeden keresztül nem tartották nyilván. 1726-ban hallat magáról, ekkor még puszta, 2,5 dénár forintot fizett tizedenként a Pannonhalmi Apátságnak. Rövid időn belül lakatlan hely lesz, az 1730-as évek elején.

 

A 150 esztendős török uralom pusztító következménye, majd a Habsburgok elleni függetienségi harc eredménye lett a lakosság kihalása vagy elmenekülése. A benépesítésre csak a külföld, elsősorban a német fejedelemségek lakói jöhettek számításba.
Az uradalom az 1770-es évektől nyújt kedvezményeket német telepesek számára.) Elsőként iparosok érkeztek a telepítés második időszakában, Mária Terézia idejében. Valószínű származási helyük a frank és morva terüietek(Az a vidék igen szegény, karsztos, hegyes táj. A nép nagyrészt az erdőből élt.) Sok volt az üveghuta, mely tevékenységüket nálunk is folytathatták. A kedvezmények sikerrel jártak, Hárságy 3-4 év alatt virágzó faluvá válik. 
A római katolikus templomis ez időben, 1779-ben épült községünkben. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) adatai szerint 670 német lakos lakja, 121 ház állt. Harshág néven szerepel az összeírásban, jogállása katolikus, a birtokos neve Festetics Lajos.
A fáktól, bokroktól megtisztított és mezőgazdasági művelésre fogott területeket 10-12 év után nyilvánították jobbágytelekké, addig sem a telepesek, sem a földesúr nem adózott róla. Ahhoz, hogy a kedvezményeket minél tovább igénybe vehessék, Mária Terézia 1767-ben megjelent úrbéli rendeletének végrehajtásával csak jó hatvan év késéssel, 1830-as években kezdtek foglalkozni, 
Ezekben az években a megélhetés gondjain kívűl más csapások is sujtották a faiu lakóit. Az országban hatalmas pestisjárvány pusztított, mely Hárságyot sem kerülte el. A nagy halandóság és a gazdasági nehézségek nyomán a falu lakosságának száma 30 évig nem változott.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára című művéből megtudjuk, hogy: ?Nagy-Hárságy" néven szerepel 1851-ben, magyar falu Somogy Vármegyében, lakosainak száma 597. A faluhoz szőlőhegy és erdő tartozik. 1885-ben a község össz. területe 4506 kataszteri hold.
T.né dr. Mérey Klára kutatásai szerint 1900-ban az összes kereső 668 fő, ebből a mezőgazdaságban 450, az iparban 56, napszámosként 127 fő dolgozott. 
Megállapíthatjuk, hogy a falu lakosságának nagy része mezőgazdasági munkából élt meg, az ipari keresők száma elenyésző, ők is többnyire a falu ? mesteremberei" pl: kocsmáros, molnár, kádár, szatócs stb.
 
A falu földesura a XIX. század végéig a Festetics család maradt, eztán a gróf Bolza család birtokolja 1945-ig.
A német lakosság a XIX. század végéig növekedett, ekkor a lakosság 70%-át tette ki. 1914-ben a község a szigetvári járáshoz tartozott, ekkor már Somogyhárságy néven. Ekkor a lakosság létszáma 1278 fő, ebből 389 magyar és 889 fő német
Az első világháborúban a faluból 220 katona vett részt, akik közül 28-an hősi halált haltak. Emléküket, nevüket emléktábla őrzi, mely ma is látható a templom falán.
A Il. világháború községünk életében is új helyzetet teremtett, mivel többségében német ajkúak lakták, nem volt nehéz létrehozni itt is a Hitler Jugendet és a Volksbundot. A falu német és magyar érzelmű svábjai között napirenden voltak a veszekedések, civakodások.
A háború után a község életében új korszak vette kezdetét. Jelentősen megváltozott a falu arculata, összetétele. 1944 és 1945-ben nyugatra menekült 53 csatád, kitelepítettek további 57 családot, melyből 8 visszajött. A kitelepítések után nagy számban jöttek a faluba telepesek, akik a kitelepítettek házaiba költöztek. Jöttek Békés, Somogy megyéből, Horvátországból és a felvidékről.
A földosztás után, 1949-ben 10 család alapította meg a helyi termelőszövetkezetet. A Kishárságyi földek a Szigetvári Állami Gazdaság tulajdonába kerültek
A termelőszövetkezet az 1970-es évek közepéig szépen gyarapodott. Ekkor került összevonásra a környező települések szövetkezeteivel. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt. Változást az 1960-as évek középen épült, Somogyhárságyot Szigetvárral összekötő út megépítése hozott, mellyel lehetővé vált, hogy a lakosság az iparban is elhelyezkedjen. (Konzervgyár, Cipőgyár, ipari Szövetkezet)
Az életkörülmények javulása és a kényelmesebb élet kialakítása iránti igény ugyanakkor jelentősen befolyásolta a lakosság elvándorlását is. 1982-ben a lakosság létszáma 797 fő, 2001. évi népszámláláskor 548 fő, a hozzánk csatolt Antalfaluval együtt.
Az 1990-es évek közepén megszüntek környezetünkben az ipari üzemek, a 90-es évek végén pedig az Állami Gazdaság és a Termelőszövetkezet is felszámolásra került, így az aktív korú lakosság kb 40 %-a munkanélkülivé vált.
 
Kiutat jelentene számunkra, és egyúttal munkalehetőségeket, a ?zsáktelepülés" jelleg megszüntetése. azaz egy Kaposvárral összekötő út megépítése.
 
A községben Körjegyzőség, Általános Iskola, óvoda, Háziorvos, Takarékszövetkezet és Vegyesbolt működik, melyek a lakosság egy részének munkalehetőséget biztosítanak.
 
A falu sport és kulturális életét igyekszik színesebbé tenni az évtizedek óta jól működő Kishárságyi Labdarugó csapat és az közel 1998-ban megalakult Somogyhárságy Fejlődéséért Egyesület, mely 2013-ban 16. alkalommal rendezte meg a Parasztolimpiát.